Facélia mag

Vetőmag szükséglete: 14-16 kg/ha. 

  A mézontófű (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább, mint méhlegelő jelentős, de takarmányként, dísznövényként, zöldtrágyaként való felhasználása is elterjedt. A facélia kiváló mézelő értékét rendkívül gyors fejlődésének és hosszú ideig tartó (4-8 héten át) folyamatos virágzásának köszönheti. Virágai rendkívül vonzóak a mézelő méh számára. A nektár cukortartalma magas (28 %), és virágonként mintegy 1,8 mg képződik. 1 hektár facéliára 4-6 méhcsalád telepíthető és a hektáronkénti mézhozam az akár 800 kg –os mennyiséget is meghaladhatja. Méze halványbarna, kissé opalizál. A fiatal korban kaszált növény igen kiváló takarmány. A frissen kaszált mézontófű ásványianyag-tartalmát az 1. táblázat mutatja be. Takarmányként hasznosítva tavaszi és másodvetésű növény, ha viszont magjáért termesztjük, csak tavasszal vethető.

 

   A facélia nagyon egészséges növény. Igénytelensége, gyors növekedése, jó vitalitása, hosszú virágzási ideje, kifagyása és napszaktól független növekedése miatt az egyik legkedveltebb köztes- és zöldtrágya növény.

   Finom, gyorsan bomló gyökérzete nitrogénben, foszforban, káliumban, valamint kalciumban igen gazdag. Gyökérrendszere révén olyan talajállapotot hoz létre, amely a szántás energia-felhasználását lényegesen javítja. Nematosztatikus, valamint nematicid hatásánál fogva értékes növénye a vetésváltásnak is. A facélia tarlónövényként való termesztése környezetvédelmi szempontból két oldalról is jelentős. Az egyik a nitrátkimosódás megakadályozása: a kultúra a gyors növekedésükhöz felveszi a talajok felszabaduló tápanyagkészletét. A másik a fedettség biztosításával függ össze: a mulcs megakadályozza a gyomok kelését, így csökkenthető - pl. a kapás kultúrákhoz (napraforgó, kukorica, cukorrépa) - a szükséges gyomirtószer-mennyiség.

 

Talajigénye: Annak ellenére, hogy a mézontófű a termesztése során nem igényel túlzottan sok tápanyagot és átlagos minőségű talajon is szépen díszlik, a facélia a jó kapilláris vízemelő képességű középkötött mezőségi talajok növénye. Hazai körülmények között a fagyzugos, illetve az északi kitettségű területek kivételével valamennyi szántóföldi termőhelyen sikerrel termeszthető amennyiben biztosítani tudjuk gyors és egyenletes kelését. Kötött „hideg” talajokon, valamint sekély termőrétegű, 1,2 %-nál alacsonyabb humusztartalmú talajokon kerüljük termesztését. Aszályos területeken a nyári szárazság jelentős károkat okozhat az állományban.

 

Hőmérsékleti igénye: Csírázása 5-14 napig tart, melyet az előhűtés tovább serkent. Csírázási hőminimuma 5 °C, hőoptimuma 16-20 °C, míg annak maximuma 30 °C –ra tehető.

 

Vízigénye: A vegetációs idő során nem nagy, de bő termésre a virágzás ideéig fennálló mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén számíthatunk.

Előveteményigénye- és értéke: Legjobb előveteményei az istállótrágyázott kapás (kukorica) és rostnövények, valamint a tavaszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa stb.). Önmaga utáni termesztése (monokultúra) nem javasolható, mivel egyrészt gyomnövelő és érzékeny a gyomok kártételével szemben, másrészt, mert későn virágzik és így a betakarítás során elhullott magvak a talajba kerülve tavasszal gyorsabban fejlődve az állomány „szétnövését”, egyenetlen fejlődését eredményezik. Magtermesztés céljára éppen ezért kizárólag vetésváltásban termeszthető. Legkedvezőbbnek két kalászos közé történő vetése javasolható. A facélia a fehérpenészes szárrothadás kórokozójával (Sclerotinia sclerotiorum) szemben kevésbé ellenálló növényfajok (repce, napraforgó, mustár, sárgarépa stb.) előveteményeként nem jöhet számításba. Zöldtrágyaként kiváló előveteménye lehet a cukorrépának, de időjárási anomáliák esetén a burgonya vasfoltosságának kialakulására hajlamosít. Németországban a facélia a cukorrépatermesztést folytató gazdaságokban a cukorrépa közvetlen előveteménye. Úgy is használják, hogy a cukorrépát a tavaszra kifagyó növényzet közé vetve óvják a talaj vízkészletét. . Zöldtrágya-, vagy takarmánynövényként bármely korán lekerülő őszi kalászos, vagy keverék után vethető, s utána a már említett eseteket is figyelembe véve szinte minden őszi- és tavaszi kultúra következhet. A meghatározó az utónövény szempontjából nem maga a növény, hanem az, hogy mikor kerül betakarításra, vagy leforgatásra, van-e elegendő idő az utónövény tápanyagellátásának biztosítására, a megfelelő és jó minőségű talajelőkészítésre. Ha őszi kalászost kívánunk utána vetni, mindenképpen vegyük figyelembe annak optimális vetési idejét. Őszi árpa előveteményeként a zöld részek levágását, illetve a tarlómaradványok talajba keverését legkésőbb szeptember első felében el kell végezni, azt kövesse az árpa alá történő tápanyagvisszapótlás, majd a kívánt mélységű tárcsás-, vagy szántásos talajművelés. Ha száraz az ősz a talajforgatás során kialakult rögök mechanikai aprítása legalább kétszeri tárcsás és hengerrel végzett talajmunkát igényel a közvetlen kombinátorozás előtt. Nagyon száraz őszön inkább hagyjuk el az őszi kalászos vetését, praktikusabb várni a facélia kaszálásával, talajba történő beforgatásával. Javasolt azonban ilyenkor is figyelembe venni az első fagyok megjelenését, mert e növény nem bírja a fagyot, az első „deres” éjjelt követően elfekszik, s emiatt a szárrészek feldarabolása már nehézkesebbé válik. Akkor járunk el helyesen, ha zölden szecskázzuk, aprítjuk fel, s ezt követi az utónövény tápanyagellátása, majd az igényeihez igazított alapvető talajmunkák elvégzése.

 

Talajelőkészítése és tápanyagellátása: A facélia termesztés legfontosabb feladata a terület kiválasztása. Különösen magtermesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tábla gyomviszonyaira, mivel a mézontófű a gyomosodásra igen hajlamos.

A hasznosítás célja szerint követendő termesztéstechnológia elsődlegesen az egyes munkák időpontjában tér el egymástól. A vetőmagtermesztésre szánt táblák vetését már tavasszal (március végén, légkésőbb április elején) el kell végezni ahhoz, hogy a magfogás biztonsággal elvégezhető legyen. A zöldtrágyaként, vagy esetleg szénaként való használat során a vetés akár augusztus elejéig is elhúzható – ez utóbbi időpont azonban már a téli talajvédelem érdekeit segíti elsősorban. A facélia számára szükséges talajelőkészítési munkákat a használat módja határozza meg. Vetőmagtermesztésnél ez leggyakrabban az őszi tápanyagvisszapótlásból, az alapművelésből, annak talajtípustól függő esetleges őszi elmunkálásából, valamint a tavaszi vetőágykészítésből áll. A nagy szártömeget visszahagyó és későn lekerülő elővetemény után szántás előtt mindenképpen indokolt a szármaradványok forgatás előtti aprítása. Ennek során a szárzúzóval végzett aprítást nagy szögbe állított tárcsázással is célszerű kiegészíteni. A talajok tavaszi forgatását a káros mértékű evaporáció elkerülése érdekében mindenképpen kerüljük.

  Az alapművelés mélysége legalább 25-30 cm legyen, biztosítva ezáltal, hogy a gyökerek át tudják szőni a mélyebb rétegeket is. Eszköze az eke, végzésének optimális ideje október, november eleje. A tavaszi munkákat a gyorsaság jellemezze, célja a csak a vetés mélységéig terjedő felszíni talajmunka és a nitrogénszükséglet kielégítése. Eszközei a simító és a kombinátor. Közvetlenül a vetés előtt kerüljön sor a vetőágy előkészítésére, mely maximum 3-4 cm mélyen, de egyenletes mélységben történjen. Eszközei a kombinátor, esetleg ásóborona fogassal kiegészítve. Arra kell törekedni, hogy a talaj vízkészlete megmaradjon, a talaj felszíne aprómorzsás, kertszerűen elmunkált legyen.

Zöldtrágya-, vagy takarmánynövénynek termesztve sekélyebb –18-20 cm-es mélységű – talajelőkészítéssel is beérhetjük, hiszen alapvető cél, hogy a talaj ne száradjon ki, a munka gyorsan elvégezhető legyen. A talajelőkészítés eszköze ez esetben inkább a tárcsa, mint az eke legyen.

 

Tápanyagellátása: A mézontófű rövid tenyészidejéből adódóan könnyen felvehető tápanyagokat igényel. Az istállótrágya gyomosító hatása miatt azonban nem ajánlatos közvetlenül istállótrágyázott földbe vetni. Az állomány alá adott műtrágyát meghálálja.  A facélia tápanyagigénye 1 t zöldtakarmány termeléséhez Antal /2000/ szerint: 2,3 kg N, 1,5 kg P2O5, 3,2 kg K2O, 1,0 kg CaO és 0,4 kg MgO.

A nitrogén a vegetatív fejlődés makroeleme. Hiányában a levelek etioláltak, sárgás-világoszöldek. A növény nitrogénfelvétele már tavasszal jelentős, mely a vegetáció fejlődésével folyamatosan növekszik. Jegyezzük meg, hogy a túlzott nitrogén kijuttatás megnyújtja a növény vegetatív fázisát és emiatt késik az érés. A vetéskor kijuttatott 40-60 kg/ha -os nitrogén hatóanyag-mennyiség felett adagolt nitrogén a növényzet túlzott növekedéséhez, megdőléséhez és betegségekkel szembeni fogékonyságának növekedéséhez vezethet.

A foszfor műtrágyák a termés mennyiségi és minőségi paramétereire is alapvető hatást gyakorolnak. Pozitív élettani hatásuk a generatív fázis erősítésében, így a magtermés növelésében és az érés gyorsításában fejtik ki. A foszfor növeli a növények fitness-ét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét.

A kálium a növény termésbiztonsága szempontjából elengedhetetlen. A megfelelő káliumellátás növeli a növény szárazság- és stressztűrő képességét, javítja a szárszilárdságot és javítja a mag csírázóképességét. Az adekvát mennyiségben (50-70 kg/ha) adagolt kálium serkenti a gyökérfejlődést és elősegíti a magvak egyenletes érését.

Magtermesztés esetén a foszfor- és káliumtrágyák kiszórása mindig ősszel történjen meg, a nitrogénszükségletet a tavaszi talajmunkák megkezdése előtt szórjuk ki egyenletesen a talaj felszínére.

A mikroelemek közül a bór, cink, valamint a réz esetleges pótlására kell felkészülnünk. A mikroelem-trágyázás legkedvezőbb módja a rovarkártevők elleni védekezéssel egybekötött levéltrágyázás.

Másodvetésként termesztve a facéliát rendszerint foszfor- és káliumtrágyát nem adunk alá, de a nitrogénszükségletét a nagy tömegű zöldhozam leérése érdekében ki kell elégíteni, ami legkevesebb 40-60 kg/ha N-hatóanyag kijuttatását jelentse.

 

A tápanyagellátás tervezésénél minden esetben vegyük figyelembe a területre vonatkozó aktuális talajvizsgálati eredményeket, valamint az előveteménnyel összefüggő esetleges korrekciós tényezőket!

A vetés

   A vetésidő, a használat meghatározója. Magtermesztési céllal a facélia március végén-április elején vetendő. Méhlegelőnek szintén áprilisban kezdhető a vetése, ami 1-2 hetes szakaszolással akár június közepéig is eltarthat. A túl korai vetések az állomány „megfázását” ritkulsáát, sőt kipusztulását is eredményezhetik. Zöldtrágyának az év bármely szakában vethető, az ugaroltatni kívánt táblába akár önmaga után is. Mulcsnak még az augusztusi vetések is sikeresek lehetnek.

Ezermagtömege kicsi, 1,4-1,8 g. A vetendő magszám 8-10 millió db/ha. Ennek megfelelően a hektáronkénti magmennyiség 90%-os használati érték mellett 10-15 kg lehet attól függően, hogy vetőmag, vagy zöld növényi produktum előállítása a cél. Magtermesztési céllal kisebb vetőmagmennyiséggel - 8-10 kg/ha (5-6 millió csíra/ha) és 12-24 cm-es sortávolságra vessük, ha zöldként kívánjuk hasznosítani a termést 12 cm-es sortávolságra történjen a vetése. Gyomosodásra hajlamos területeken a sortávolság akár 45-50 cm is lehet. Ebben az esetben lehetőség van a sorok között kelt gyomok mechanikai irtására is.

A vetésmélység a talaj fizikai összetételétől függően 2-4 cm legyen. Laza, homokos talajokon ajánlott a mélyebb vetés. Az a nagyon lényeges, hogy a magok azonos mélységre kerüljenek, így a kelés is egyenletes lesz. Bármilyen gabonavetésre alkalmas vetőgéppel vethető, de előtte a gépet be kell állítani a kívánt magmennyiségre. A facélia vetésével kapcsolatos keretszámokat a 2. táblázat mutatja be.

Vetésidők

 

     kora tavasz (magnak)

III. 15-30.

     késő tavasz (méhlegelőnek)

IV. 1-30.

     másodvetés (zöldtrágyának

     és méhlegelőnek)

V. 1. – VII. 30.

     őszi vetés

IX. 10-30.

 

 

Sortávolság

12 cm takarmánynak

 

24-36 cm méhlegelőnek

Vetésmélység

2-3 cm

 

Ezermagtömeg

1,4-1,8 g

Csírázóképesség

85% legalább

Tisztaság

96% legalább

Nedvességtartalom

12% legfeljebb

Virágzási idők a vetés ideje szerint

 

     márciusi vetésű

virágzás 11 hétre

     áprilisi vetésű

virágzás 7-8 hétre

     májustól augusztusig

virágzás 6 hétre

     őszi vetésű

virágzás májusban

   A mézontófű virágzása kezdetéig kiválóan alkalmas takarmánynak vagy legelőnek. Terméshozama zöld szálastakarmányként mintegy 20-40 t/ha.

Toktermésű magja tavaszi vetésben július végén vagy augusztus elején érik. A virágzás időtartama jó talajokon 6-7 hét; száraz, gyengébb talajon 1-5 hét. Az átlagos hektáronkénti megtermés 300-800 kg. A hosszú virágzási ciklusnak megfelelően magja egy növényen és egy virágzaton belül is egyenetlenül érik, s az érett magvak könnyen peregnek. Ilyenkor is a kompromisszumot keressük. Akkor, amikor a növényen fejlődő virágok 2/3-ában lévő magvak érettek, kezdődhet a magtermés betakarítása. Ennek két útja ismert. Az egymenetes betakarításhoz a növényállományokat deszikkáljuk.

A permetezés után a kombájnolás 6-8 nap múlva kezdhető meg. A magvak víztartalma ekkora 10-13%-közé csökken, azok könnyen csépelhetők. A másik lehetséges eljárás a kétmenetes betakarítás. Ekkor, az előzőekben ismertetett fejlődési fázisban lévő növényállományt – lehetőleg magas tarlóra vágva – kaszálógéppel levágjuk, majd szintén 6-8 napos renden való száradást követően végezzük el a cséplést. Hogy melyik módot válasszuk a lehetőségektől függ. A kétmenetes eljárás költségtakarékosabbnak tűnik, azonban a rend esős időben történő átforgatása, majd „felkaparása” idő- és figyelemigényes feladat. A cséplést – főleg a kétmenetes betakarításnál délután, a lehető legmelegebb időben végezzük. A kombájnok ekkor végzik a legtisztább munkát, a cséplés is ekkor a legjobb.

A magtermés betakarítását követően a tárolás feltételeit is biztosítani kell. A nyers magtétel minőségi előírásait a termeltető szinte a vetőmagszabvány által meghatározott értékeket meghaladó módon határozza meg. Emiatt a nyers magtételt tisztítani szükséges, ami amennyiben a feltételek adottak a betakarítást követően azonnal megkezdődhet. Az érvényben lévő 7145/1999. MSZ. szerint a vetőmagnak minimálisan 96% tisztaságot és 85% csírázóképességet kell elérnie, a gyommagtartalom szaporulati fokozattól függően 0,3-1,0% között változhat. A magtétel maximális nedvességtartalma 12,0% lehet.

A növényi részek kaszálása zöldtakarmányként való hasznosítás esetén legkésőbb a virágzás kezdeti fázisában történjen meg. Zöldtrágyaként bármilyen fázisban szárzúzóval aprítható, szecskázható, a lényeg, hogy a talajmunkák végzését a feldarabolt szárrészek a lehetővé legkisebb mértékben akadályozzák.