Vetőmag-norma: 25 kg/ha.
Vetésidő: Legmegfelelőbb vetési ideje tavasszal vagy nyár végén van.
Tápanyag igény: Nagyon tápanyag igényes növény. A nagy szénatermések eléréséhez elég sok tápanyagra és jó tápanyag ellátottságra van szüksége.
Vetésváltás: Előveteményekre különösebben nem igényes, ezért jó kultúrállapotú talajon minden elővetemény után eredményesen teremszthető. Kalászosok és kapások után is sikeresen telepíthető, amennyiben a talaj lucernatermesztésre alkalmas, és megfelelő a tápanyag ellátottság.
Növénytársítás: Jól társítható növény, pl. a búzával és a kukoricával.
Éghajlatigény: A lucerna az éghajlattal szemben kevésbé igényes, csak fejlődése egyes szakaszaiban - csírázás, kezdeti fejlődés, sarjadzás, virágzás, magérés, stb. - kívánja meg a kedvező időjárást. Szereti a mérsékelten meleg, száraz éghajlatot, de hidegtűrő képessége is jó. Hazai lucernafajtáink a - 25°C-t, a hótakaró nélküli hideget is elviselik. A téli fagy csak a fiatal és a télre rosszul felkészült lucernásokban okozhat nagyobb kárt. A télállóságot nemcsak a lucerna genetikai tulajdonságai, fiziológiai állapota, a környezeti tényezők befolyásolják, hanem a kaszálási rendszert is helyesen kell kialakítani: minél több ugyanis a tartalék, annál télállóbb a növény. Éghajlatigénye alapján a lucerna hazánkban mindenütt termeszthető. Termőképességét a talaj tápanyag-ellátottságán kívül a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja. Növendékenként eltérő a vízigénye: az 1. illetve a 4-5. növedéké a legkisebb.
Talajigény: A talajjal szemben nagyon igényes. Termesztéséhez mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású vagy közömbös kémhatású, középkötött, táapnyagokban gazdag talajra van szüksége. Nagyon érzékeny az altalaj minőségére és az altalajvíz mélységére. A pangóvízre érzékeny.
Fontos, hogy a talaj megfelelő mennyiségű meszet tartalmazzon, mert 10-12-szer többet fogyaszt belőle, mint a búza. Mészben szegény talajon csak akkor termeszthető, ha az altalajban van elegendő mész. A semleges, vagy gyengén lúgos - 6,5 -7,5 pH - kémhatású talajokon érzi jól magát.
A lucerna egységnyi területről legnagyobb termést adó, nagy fehérjetartalmú, pillangós virágú szálas takarmánynövény. A kukorica mellett a lucerna a legfontosabb takarmánynövényünk.
A lucernának nemcsak nagy fehérje tartalma van, de a fehérjéjének nagyon jó a minősége - biológiai értéke - is. Egyébként területegységre számítva a szálas takarmányok közül legtöbb emészthető nyersfehérje is a lucernával érhető el hazánkban.
A fehérjén kívül mészben és egyéb ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag a lucerna, különösen a karotin tartalma nagy. Mindezeken kívül mint energiaforrás is jelentős, bár keményítő és cukortartalma kevés, de az emészthető nyersrosttartalma fontos a kérődzők takarmányozásában.
A közvetlen takarmányozási jelentőségén kívül a lucerna felhasználható a biológiai talajművelésben és előnyösen hat a talajok termékenységére is. A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként. A mélyebb talajrétegekből - más növények számára felvehetetlen - foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is, hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású, és mivel a műtrágyázás (főleg a N tartalmúak) savanyítja a talajt a lucerna N gyűjtése révén védi szántóföldjeinket a savanyosodástól.
A lucerna évelő növény, tavasszal vetve már a vetés évében virágzik. Kedvező körülmények között helyes használattal több évig is kitart egy helyen. Általában a második és harmadik évben terem legtöbbet, később fokozatosan ritkulni kezd és elgyomosodik.