Vetőmagszükséglete: 160-220 kg/ha.
Mivel a csírázáshoz több nedvességet igényel, mint a többi hüvelyes, amint a talajra lehet menni, vetni kell. Igénytelen, bőtermő, sziken is jó termést ad. Magja 24-32% (80%-os emészthetőségű) nyersfehérjét tartalmaz, keményítőértéke 51%-os. A száraz vidékek értékes abraktakarmánya. 30%-ban a takarmányhoz keverve minden állattal etethető. Zöldhüvelyes állapotában is fogyasztható és takarmányozható. Szalmatermése a magtermés kétszerese, szénája is használható. A pillangós vetésforgó egyik fontos tagja, kiváló talajjavító.
Fényigénye: hosszúnappalos, bőséges napsütést kíván.
Hőigénye: bírja a hideget, a késő tavaszi fagyokat. Egyébként melegkedvelő, ilyenkor fejlődik jól. Vízigénye: szárazságtűrő növény. A talajra nem igényes. Rossz talajadottságú helyeken, szikeseken a legbiztosabban termő hüvelyesünk.
Tápanyagigénye: nem túlságosan nagy. Friss szerves trágyát nem igényel. Ősszel 10-20 g/m2 foszfor- és kálium műtrágyát, N-ből vetés előtt ugyancsak 10-20 g-ot adhatunk négyzetméterenként.
Főnövényként március elején vetjük, július 15-ig veszi igénybe a területet. Jó elő- és utónövénye a trágyázott kapás. Előveteményre nem igényes, de önmaga és pillangósok után 4-5 évig ne vessük. Legjobb előveteményei a kalászosok, de napraforgó után is lehet vetni, mert a gondosan felaprított és aláforgatott szármaradványok növelik a szikesek termőképességét. Utána őszi vagy tavaszi kalászost vessünk. Talaj-előkészítése az őszi ásás, a mélyszántás, szikes altalajon a talajlazítás. Zöldtakarmánynak 10% zab vagy 20% napraforgó hozzákeverésével vessük. Zöldtakarmánynak és zöldtrágyának korán lekerülő őszi kalászok után érdemes vetni.
