Borsó Sárga Kerek

Borsó Sárga Kerek
x 1

Leírás

Vetőmagszükséglete: 150-200 kg/ha.

Fényigénye: A borsó hosszúnappalos növény.

Vízigény: Vízigénye a borsónak közepes, de érzékeny a csapadék vegetációs időn belüli eloszlására.

Tápanyagigény: Tápanyagigénye közepes.

A borsó tavaszi vetésű növényként igen jól beilleszthető a vetésváltásba. A borsó elővetemény értéke a legtöbb szántóföldi növény számára kiváló: korán betakarításra kerül, nem használja ki a talaj víz- és tápanyagkészletét, nitrogénben gazdagítja a talajt, javítja a talaj biológiai életét, növényvédelmi szempontból kedvező helyzetet hagy vissza az utána következő növény számára.

A borsó 4 évig nem termeszthető önmaga után, és tilos előtte más pillangós virágú növényt termeszteni.

Legjobb előveteményei az őszi kalászosok, a gyakorlatban az őszi búza. Az őszi búza korán betakarításra kerül, marad elegendő idő a szükséges talajművelések jó minőségben történő elvégzésére, nem szárítja ki a talaj vízkészletét, marad a talajban elegendő tápanyagmennyiség az utána következő borsó számára, és kedvező növényvédelmi helyzet marad utána.

Közepes elővetemény számára a kukorica. A hosszú tenyészidejű, késői betakarítású kukorica nem teszi lehetővé a szükséges talajművelések elvégzését. Amennyiben mégis kukorica után következik, célszerű rövid tenyészidejű kukorica hibridet választani.

Rossz előveteménynek számít minden késői betakarítású növény, amelyik kihasználja a talaj vízkészletét, amelyik nagy mennyiségű szármaradványt hagy vissza a területen, amelyiknek közös betegsége, kártevője van a borsóval. Nem lehet előveteménye a borsónak olyan növény, amelynek termesztésekor használt gyomirtó szerek szermaradványai károsan hatnak (fitotoxikusak) az utána következő borsóra.

A borsó vetésének ideje március, A borsó vetésével meg kell várni, hogy a talaj a vetés mélységében 6-8 oC-ra melegedjen fel. Hideg talajba történő vetés esetén elhúzódik a borsómag csírázása, a kelés lassú és vontatott lesz, a fejlődésbeli eltérés esetlegesen az érés idejére is megmarad, ez nehezíti az optimális betakarítási idő megválasztását.

A savanyú erdőtalajok (mészszegények, savanyúak, nagy kötöttségűek), a szikes talajok és a vízállásos, hideg réti agyagtalajok szintén alkalmatlanok a borsó termesztésére. A talaj szerkezetének is hatása van a borsó fejlődésére, a tömődött, levegőtlen szerkezetű talajokon nem fejlődik kellőképpen a növény.

Legmegfelelőbb talajtípus a borsó számára a löszön kialakult meszes vagy mészlepedékes csernozjom talaj. Ezen talajokra jellemző a jó víz- és tápanyaggazdálkodás, megfelelő mész- és humusztartalom, semleges vagy enyhén lúgos kémhatás (pH), a szerkezetesség. Alkalmas lehet még a borsótermesztésre a homokos vályogtalaj, amennyiben a termesztési év időjárási körülményei kielégítik a borsó igényét.

A kifejtőborsó jobb hidegtűrése miatt legkorábban vethető. A velőborsó igényesebb tőle.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!